Mi az, hogy „közönség”? 

Százával léteznek a különféle közönségtípusok. 

Azt halljuk, hogy „a közönség”. Egy sztár azt mondja, hogy „az én közönségem”. Megnézzük a szótárban, és azt találjuk, hogy a „közönség” emberek egy szervezett vagy általános csoportját jelenti. 

Van a „közönség” szónak egy szakmeghatározása, amely nincs benne a szótárban, azonban a közönségkapcsolatok területén használják. A „közönség” egy szakmai kifejezés a PR-emberek számára. Nem a csőcseléket vagy a tömegeket jelenti. Azt jelenti, hogy „a hallgatóság egy típusa”. 

Az átfogó népesség a PR-szakemberek számára fel van osztva különféle közönségekre. Meglehet, hogy a PR első fecskéinek még 1911-ben a „hallgatóságok” kifejezést kellett volna használniuk. De nem ezt használták. A „közönségek” szót a „különféle típusú hallgatóságok a kommunikációik számára” jelentésben használták. 

Így aztán ezt nem fogjuk megtalálni a szótárban mint PR-szakkifejezést. De az biztos, hogy nem árt ráhangolnia az elméjét és a nyelvét ennek a kifejezésnek a használatára. Máskülönben több PR-hibát fog elkövetni, mint amit egy számítógép könnyen fel tud dolgozni. 

A téves közönség összesíti a PR-tevékenységekben elkövetett hibák körülbelül 99%-át, és a PR-kudarcok legfőbb okává összegződik. 

Tehát, mi a „közönség”? 

A „közönség” egy szakmai kifejezés a PR-emberek számára. Nem a csőcseléket vagy a tömegeket jelenti. Azt jelenti, hogy „a hallgatóság egy típusa”.

PR-ul (vagyis PR-szlengben kifejezve) a „közönség” kifejezést mindig egy másik szóval együtt használjuk. A PR-ban a „közönségnek” nincs egy szóból álló alakja. Egy PR-os soha nem mond olyat, hogy A közönség. 

Van „lakóterületi közönség”, ami a városban levő embereket jelenti, akik nincsenek személy szerint semelyik másik speciális közönségbe sorolva. Van a „munkavállaló közönség”, amely a cégnek dolgozó embereket jelenti. Van a „részvényes közönség”, amely alatt azokat értjük, akiknek részvényei vannak a PR-os cégében. Van a „tizenéves közönség”, amely a húsz éven aluli embereket jelenti. Van a „orvos közönség”, amely az egészségügyi orvosi hallgatóságot jelenti, akiket a PR-os megpróbál elérni.

Egy közös érdeklődés vagy egy szakma, illetve társadalmi réteg közös jellemzője – valamilyen hasonlóság egy speciális csoport tagjai közt – határozza meg a közönség vagy hallgatóság típusát.

A PR-osnak szüksége van erre a csoportosításra, mivel számíthat rá, hogy minden egyes eltérő típusú közönség más iránt érdeklődik. Tehát a számukra készülő ismeretterjesztő anyagait speciálisan kell minden egyes közönségre megtervezni. 

A PR-világban nincsenek gyerekek – „gyermek közönség” van. Nincsenek tinédzserek – „tizenéves közönség” van. Nincsenek idős emberek – „idős közönség” van. 

A PR-ember nem óriási tömegekben gondolkodik. Csoporttípusokban gondolkodik, a tömegeken belül. 

A PR egy olyan tevékenység, amely a bemutatással és a közönséggel foglalkozik. Ha hírközleményt ír, még azt is olyan kiadványként „állítja be”, hogy egy hallgatóságtípust érjen el, és annak a hallgatóságnak írja.

Ennek végzéséhez az embernek először is kell, hogy legyen egy elképzelése annak a közönségnek a véleményéről vagy realitásáról. Ezt megtudhatja egy felmérés készítésével. 

A felmérés az a tevékenység, amelynek során mintát veszünk tényekből, értékekből vagy véleményekből – vagyis összeszedünk egy részt abból, ami rendelkezésre áll – majd arra használjuk, hogy megbecsüljük, illetve kimutassuk azt, amit egy teljes gyűjtés és analízis tárhatna fel. 

Például van egy háromezer tanárból álló csoport egy területen, és meg akarjuk tudni, mit szeretnének az iskolafelügyelettől. Azzal, hogy megkérdezünk kétszáz, véletlenszerűen kiválasztott tanárt, egy jó elképzelést kaphatunk arról, mi a véleménye a teljes tanárcsoportnak abban az adott kérdésben. 

Egy PR-os a speciális közönségekre vonatkozóan készít felméréseket. Azután úgy mutatja be az anyagait, hogy azt az adott közönséget befolyásolja. 

Ha jó PR-ember, akkor nem kínál tolószékes sztorikat a tizenéves közönségnek vagy Mikiegér-díjakat az idős közönségnek.  

Minden kiadványt úgy tervezzen meg, hogy egy konkrét közönséget érjen el. 

Ha ezt összekeveri, kudarcot fog vallani. 

Ha ezt ebben a formában felfogja és felméri, sikerrel fog járni. 

Valaki, aki nem értette meg a közönségnek ezt a fogalmát, teljesen elhibázhatja. Ha valami PR-ember megpróbálná reklámozni a „John Dillinger dicsőítését” a „rendőr közönségnek”, biztos, hogy nem kapna semmilyen reakciót. A „bűnöző közönség” nem fog üdvrivalgásba kitörni a „kék ruhás hősök” hallatán! 

Minden hozzáértő public relations szakértő egy konkrét, gondosan felmért, speciális közönséget céloz meg, amelyet „________ közönségnek” nevezünk. 

Ha ön ezzel tisztában van, akkor meg tudja érteni a public relations tárgyát. 

Ha ön képes ezt szakértő módon használni, akkor a public relations területén igazi profi lesz. 

A PR-osnak ki kell gondolnia, hogy pontosan milyen közönségei vannak. Több különböző típus lehet. 

Azután felmérést kell végeznie, és meg kell vizsgálnia mindegyik típus reakcióit. 

Azután mindegyikük számára megtervezni és formába önteni a kommunikációit és ajánlatait. 

Ezután a PR-os elküldi a helyes üzenetet, minden egyes esetben a helyes közönségnek. Egy tucat különféle üzenet lehet, ha egy tucat különféle közönség van. Mindegyik annak az adott közönségnek jó. 

A PR-os egy eredményt akar, egy belátogatást, egy választ vagy egy reakciót. 

A megfelelő formában a helyes közönségnek szóló helyes üzenet eléri az eredményt. 

A rossz közönségnek szóló helytelen üzenet egyszerűen csak sok pénzbe kerül, és nem vezet eredményre. 

Ha ismerjük a helyes közönséget, akkor felmérhetjük őket, és realitással kommunikálhatunk velük. 

Ha eredményeket akarunk elérni, tudjuk meg, hogy ki a közönségünk.