Lehetnek olyan időszakok, amikor az ember hírneve támadás alá kerül híresztelések vagy pletykák miatt, amik hamis realitást alakítanak ki róla, irreálissá teszik őt, és azt teszik vele, hogy többé már nem áll fenn egyetértés közte és azok között az emberek között, akikkel kapcsolatban áll. Ez a helyzet pont az ellenkezője annak, amit a jó public relationsnek el kell érnie. Ezt úgy összegezhetnénk, hogy „rossz munkák hamisan ismertté téve”. 

Az ember gyakran csak vállat von, és elfogadja, hogy ez az élet része; ez már csak így van, az emberekben nem lehet megbízni. Mások keservesen harcolnak, hogy megvédjék a jó hírüket, és mivel híján vannak a public relations technológiájának, ami képes megmutatni, hogyan kezeljünk ilyen körülményeket, olyan módon látnak neki, hogy a cáfolataikkal csak rosszabbá teszik a helyzetet. 

A rágalmazás nem csak hírességekkel vagy politikai személyiségekkel esik meg. Híresztelések és hazugságok kellemetlenné tehetik az életet bármely társadalmi körben. 

Mit tehet az ember, ha ilyen támadások fenyegetik a jó hírnevét? 

Vannak standard public relations megoldások erre a problémára, amit az embernek ismernie és alkalmaznia kellene, ha ez a fajta szituáció valaha is felmerül. 

„Fekete propaganda” (fekete = rossz, becsmérlő; propaganda = kijelentések vagy elképzelések terjesztése) az a kifejezés, amely személyek, vállalatok vagy nemzetek jó hírének vagy a közönség előtti hitelének lerombolását jelenti. 

A fekete propaganda technikája megkísérli valakinek a jó hírét olyannyira lerontani, hogy a személytől, vállalattól vagy nemzettől „közmegegyezéssel” minden jogot megtagadjanak. Ezután lehetővé válik a személy, vállalat vagy nemzet lerombolása egy kisebb támadással, ha ezt a fekete propaganda maga netán még nem érte el. 

Az öregasszonyok által terjesztett rosszindulatú és hazug pletyka volt a korábbi formája ennek a taktikának, ami annyira káros volt, hogy néhány helyen nyilvános kalodába zárták vagy kiűzték őket a városból. 

Modern korunkban nincs ilyen fajta kontroll a fekete propaganda felett. Az írásban és szóban elkövetett rágalmazás elleni perek nehézségei és költségei, a sajtó kiváltságos helyzetével való visszaélés miatt bárki ki lehet téve egy ilyen kampánynak.  

Mindössze egy ellenségre van szükség. S csak kevés olyan embert ismerünk a történelemben, akinek nem voltak ellenségei. 

Időnként akadnak a társadalomban olyanok, akik nem sokat értenek a dolgokból. 

Ezt úgy juttatják kifejezésre, hogy kajánul vihognak a dolgokon. Az ilyenek nagyon könnyen továbbadják a rágalmazó pletykákat. Egy írástudatlan társadalomban hemzsegnek az ilyen emberek. S mert nem tudnak olvasni, a tudás nagy része hozzáférhetetlen számukra. Mivel nem túl sok szót ismernek, nagy részét nem értik annak, amit mondanak nekik. 

Ez nem korlátozódik csak az írástudatlanokra. 

Amit nem értenek, azt behelyettesítik kitalált dolgokkal. 

Tehát az ilyen személyek nemcsak odafigyelnek a rágalmakra, hanem még azokat is meghamisítják és tovább ferdítik. 

Ily módon egy alaptalan pletyka elterjedhet egy társadalomban. 

Amikor számos ilyen híresztelés létezik, és folyamatosan tartja magát, az ember „rágalomhadjáratra” gyanakszik. Ez nem azért van így, mert az emberek pletykálnak ezekről a dolgokról, hanem mert úgy tűnik, hogy mint egy gonosz szélnek, ennek nincs forrása. 

A fekete propaganda kihasználja az emberek arra való hajlamát, hogy továbbadják és felnagyítsák a valótlanságokat. 

Természetesen sok fekete propaganda még merészebb, és arcátlanul a felelőtlen (vagy burkoltan kontrollált) újságokban, rádióban és televízióban jelenik meg. 

De még egy rossz sajtósztori megjelenése, illetve egy rossz rádió- vagy tévéadás sugárzása után is, a fekete propagandát folytatók számítanak arra, hogy a „rágalomhadjárat” által a rágalom elterjed a társadalomban. 

Így bármely személy, bármely lény ki van téve a kockázatnak. 

Az ember elkezd félni, ha rossz dolgokat mondanak róla. Egy rágalomhadjárattal szembesülve, akár valódi, akár képzelt, az ember hajlamos visszahúzódni, hajlamos kevésbé aktív lenni, s kevesebbet elérni. 

Ez ugyanúgy igaz vállalatokra, sőt nemzetekre is. 

Tehát, hacsak az ember nem tudja, hogyan kezeljen egy ilyen támadást, az valóban meglehetősen szerencsétlenné és beteggé teheti. 

A hiányzó adatok törvénye

Működik egy természeti törvény, amely sajnos kedvez a fekete propagandának. 

AHOL NINCS HOZZÁFÉRHETŐ ADAT, MAJD KITALÁLNAK EGYET AZ EMBEREK. 

Ez a hiányzó adatok törvénye.

A vákuum hajlamos arra, hogy betöltődjön. A régmúlt filozófusai azt mondták, hogy „a természet nem tűri a vákuumot”. Valójában egy olyan területre, ahol nincs nyomás, beáramlik a körülötte levő nyomás.

Így van ez egy személy, vállalat vagy nemzet esetében is.

Hazugságoktól sújtva a személy hajlamos visszahúzódni. Ez már vonzza a problémákat.

Ekkor a személy nem kíván adatokat kiadni. Bizonyos fokig rejtélyessé válik.

Az emberek adatokat fognak kitalálni, hogy betöltsék a rejtélyt.

Ez igaz személyekre, vállalatokra vagy akár egész nemzetekre.

Itt a PR létszükséglet.

Lényegét tekintve a közönségkapcsolatok a jól végzett munka ismertté tételének művészete.

Végzetes hiba azt hinni, hogy a jól végzett munkák magukért beszélnek. Ez nem így van. Nyilvánosságra kell hozni őket. 

Lényegében ez a közönségkapcsolatok. És ez az, amire való – a hiányzó adatok okozta vákuum betöltésére. Egy feketepropaganda-kampány közepette megtagadják tőlünk a normál kommunikációs csatornákat. Azok a tömegtájékoztatási eszközök, amiken keresztül a kampányt vezették, nem közölnek le kedvező kommentárokat. Őrültek lennénk, ha azt gondolnánk, hogy leközölnek, ugyanis más urakat szolgálnak, akik a célpont jó hírének lerombolását akarják. 

„Szaktekintélyek” megnyilatkozásai takarják el az egyszerű igazságot a szem elől. 

Tehát a közönségkapcsolat-embereknek nagyon kell érteniük a technológiájukhoz, amikor fekete propagandával néznek szembe. 

A kezelés

Amikor az embernek nem kell csatát vívnia a fekete propagandával, akkor a közönségkapcsolatok könnyű. 

Az ember felvesz egy riportert, aki hozzáfog az elképzelések kigondolásához és a sajtóközlemények kiadásához. Ezért van az, hogy sokan úgy tekintenek a riporterekre, mintha PR emberek lennének, ami nem igaz. 

Egy feketepropaganda-kampány alatt az ilyen közleményeket eltorzítják, visszautasítják, és ezzel vége is a dolognak. 

A dolog művészete ennél sokkal többet jelent. 

Íme, néhány az idevonatkozó szabályok közül: 

Töltsük be a vákuumot. 

Először is hagyjuk abba a visszahúzódást. Következetesen bebizonyosodott, hogy a fekete propaganda public relationsszel történő kezelésekor csak az információ kiáramoltatása fizetődik ki. Semmit nem mondani lehet, hogy nemes karakterre vall, de a közönségkapcsolatokban végzetes. 

A nyílt tagadás nyers, és egyfajta megerősítésként használható az ember ellen. 

Nem kell bejelentenünk vagy terjesztenünk bajt, és ne is tegyük soha. A PR-emberek gyakran csinálják a bajt.

Ne értelmezzük viszont ezt úgy, hogy a „hallgatás szükséges”. Keressünk egy biztonságos helyet, és szólaljunk meg. 

Használjunk fel bármilyen csatornát a felszólalásra. De ne próbáljunk olyan csatornákat keresni, amelyek elferdítik azt, amit mondunk, miközben megismétlik. 

Ne maradjunk annál a témánál, amivel kapcsolatban támadnak bennünket. 

Például a következőképpen lehet felszólalni úgy, hogy nem tagadunk, és ezáltal nem erősítjük meg az állítást: 

ÁLLÍTÁS: „Olvastam, hogy múlt hónapban csődbe ment a vállalatuk.” 

CÁFOLAT: „Istenem! Nekem mondja?! Ha nem ússzuk meg azt a szerződést, tényleg csődbe mentünk volna. Pokoli veszekedés volt a tanácsteremben. De McLinty győzött. Ízig-vérig skót. Azt mondta: »Nem fogom aláírni!« Mintha lefejezték volna az elnököt. Pokoli veszekedés. Úgy néz ki, hogy volt valahol 80 milliónk elásva, amiért McLinty felel, és egy tapodtat sem enged a véleményéből.”

A kérdező következtetése az, hogy nem mentünk csődbe. Kapott adatokat. A vákuum be van töltve egy sztorival az igazgatótanács vitáiról, és a rejtélyes 80 milliós tartalékról. 

Bizonyítsuk be a hamis adatok valótlanságát.

Ez abból áll, hogy dokumentumokkal, szemléltetéssel vagy bemutatással a hamis állítás valótlanságát tökéletesen bebizonyítjuk. Az embernél legyen egy összeállítás (dokumentumok gyűjteménye), illetve legyen képes arra, hogy szemléltessen vagy felmutasson valamit. 

ÁLLÍTÁS: „Azt mondták nekem, hogy önöknek gondjuk van a megyei egészségügyi bizottsággal.” 

CÁFOLAT: „Íme egy dokumentum a nemrég kapott egészségügyi kártyáinkról, és egy dicsérő levél az egészségügyi bizottságtól.” Bemutatja. 

Eredmény? Bárki is mondta ezt az illetőnek, most már elvesztette hitelét, mivel nem voltak pontosak az információi. 

Amikor a személy valami olyat állít, aminek a valótlanságát bizonyítani lehet, akkor találjuk meg, hogy kire irányítsuk a figyelmét, és azután cáfoljunk.

ÁLLÍTÁS: „Hallom, nem vagytok házasok azzal a férfival, akivel együtt élsz.” 

CÁFOLAT: „Ki mondta ezt neked?” 

AKI KEZDTE: „Elfelejtettem.” 

CÁFOLÓ: „Nos, ha eszedbe jut, mutatok majd neked valami bizonyítékot.” 

AKI KEZDTE: „Hát, egy férfi volt...” 

CÁFOLÓ: „Ki?” 

AKI KEZDTE: „Lüke Józsi.” 

CÁFOLÓ: „Rendben. Itt a házassági anyakönyvi kivonatom. Egyébként ki ez a hibbant Lüke Józsi?” 

Most Lüke Józsi az, akit rejtély övez. Hogy lehet az, hogy hazudik? Mi érdeke fűződik hozzá? 

Amikor az embernél nincs ott a dokumentum, de meg tudja szerezni, azt lehet mondani: „Te megmondod a nevét annak, aki ezt mondta neked, legközelebb pedig, amikor találkozunk, valami nagyon érdekeset mutatok neked ezzel kapcsolatban.”

És gondoskodjunk arról, hogy megszerezzük a dokumentumot, s hogy újra találkozzunk az illetővel. 

A halottügynöközésnek millió változata van: „Nem fog repülni.” Mutassuk meg, hogy repül. „Üres a hely.” Mutassuk meg neki, hogy tele van. 

Bizonyítékról van szó, bármilyen formában. 

Csak azokat az állításokat kérdőjelezzük meg, amelyekről be tudjuk bizonyítani, hogy hamisak, és bármely párbeszéd során hagyjuk a többit elsikkadni.

Bizonyítsuk be minden híresztelés valótlanságát.

Ahol nincs hozzáférhető adat, ott majd az emberek kitalálnak egyet. Ez a törvény sajnos a fekete propagandának kedvez.

Ha a vákuumot betöltjük igaz adatokkal…

…akkor a fekete propagandáról látszik, hogy hazugság és szertefoszlik.

Nemlegesen megfogalmazott dolgokat, majdhogynem lehetetlen bebizonyítani. „Honnan tudjam, hogy nem vagy a CIA embere?” Hát, ezt hogyan tudja bizonyítani az ember? Nem ránthat elő egy KGB-jelvényt, mert az ugyanolyan rossz volna. Soha senki nem írt olyan dokumentumot, hogy „Tégla Béla nem tagja a CIA-nek”. Hasznavehetetlen. Ez tagadás. Ki hinné el? 

Néha a „sehonnan” beválik. 

De a helyes válasz egy nemlegesen megfogalmazott dologra (bizonyíték nincs) az, hogy „töltsük be a vákuumot”. 

De néha-néha a nemlegesen megfogalmazott dolgokat is be tudjuk bizonyítani. Ha az embert kábítószer-csempészéssel gyanúsítják, megmutathatja, hogy a drogellenes liga tagja. A nemlegesen megfogalmazott dolog bizonyítása során a visszavágásnak hitelesnek kell lennie.

Millió-millió változat létezik a halottügynöközésben. 

A dolog alapja az, hogy NE olyanok legyünk, mint amilyennek a híresztelés lefest bennünket, s ezt gyorsan képesek is legyünk bizonyítani.

Folytassuk a vákuum betöltését.

Létfontosságú, hogy folyamatosan jól végezzük a munkánkat, és hogy ezekről a jól végzett munkákról hatékonyan közöljünk anyagokat. 

Röpiratokat, röplapokat, sajtóközleményeket, saját újságot és magazint – ezeket és még sok hasonlót kell kiadni közérthetően bemutatva, hogy kik vagyunk.

Ezeket terjesztve vagy felhasználva hozzuk nyilvánosságra saját jól végzett munkánkat. 

Persze ezenkívül végezzük is jól a munkánkat. Legyünk láthatóak, legalább a jó munkánkon és jó akcióinkon keresztül. 

Tehát egy folyamatos, igaz és művészien kivitelezett közönségkapcsolatok-termékáradatnak kell létrejönnie. 

Azután egy napon nincs ellenség. 

És nagyon jó a hírnevünk. 

Lehetnek még egyéb támadások, de most már úgy tudunk velük megbirkózni, mint kisebb tüzekkel, és nem úgy, mint egy egész, lángokban álló erdővel. 

Láthatjuk, hogy a fekete propaganda burkolt támadás egy személy, vállalat vagy nemzet jó híre ellen, amelyben rágalmazást és hazugságokat alkalmaznak a gyengítés vagy a pusztítás érdekében. 

A védekezés feltételezi, hogy a célpont nem annyira rossz.  

Az embernek nem kell tökéletesnek lennie, hogy kiálljon egy ilyen támadást, de segít, ha az. 

De még ha az ember tökéletes is volna, az sem védené meg. Majdnem az összes szent ember a történelemben ki volt téve ilyen támadásoknak. És a legtöbbjük belehalt. 

A válasz a PR-technológia szakértő alkalmazása.

Ahhoz, hogy az ember bármiben is szakértő legyen, ismernie kell a dolgot, tapasztaltnak kell lennie benne, és CSINÁLNIA kell.