Mi a statisztika? A statisztika egy szám vagy mennyiség összevetve ugyanannak a dolognak egy korábbi számával vagy mennyiségével. A statisztikák az elvégzett munka mennyiségére vagy annak pénzbeli értékére utalnak.

A lemenő statisztika azt jelenti, hogy a jelenlegi szám kisebb, mint amilyen volt.

A felmenő statisztika azt jelenti, hogy a jelenlegi szám nagyobb, mint amilyen volt.

Mi statisztikák alapján működünk. Ezek mutatják meg, hogy egy munkatárs vagy csoport dolgozik-e, mivel a munka hozza létre a statisztikát. Ha nem dolgozik eredményesen, a statisztika elkerülhetetlenül lemegy. Ha eredményesen dolgozik, a statisztika felmegy.

Negatív statisztikák

Bizonyos dolgok akkor mennek statisztikailag felfelé, amikor rosszak (például az autóbalesetek). Mi azonban nem használunk negatív statisztikákat. Csak olyan dolgokat használunk, amelyek jót jelentenek, amikor felmennek, illetve rosszat, amikor lemennek.

Statisztikai grafikonok

A grafikon olyan görbe vagy diagram, amely megmutatja, hogy egy mennyiség hogyan függ egy másiktól, hogyan viszonyul hozzá, vagy hogyan változtatja meg. Ez számszerű összefüggések megjelenítésére használt bármilyen képi eszköz.

A grafikon nem tájékoztató jellegű, ha a függőleges tengelyének beosztása olyan változásokhoz vezet a görbén, amelyek túlságosan kicsik. Ha viszont a görbe változásai túl nagyok, akkor egyáltalán meg sem lehet rajzolni a grafikont.

Ha egy grafikonon az emelkedések és az esések nem láthatók tisztán, akkor azok, akik a görbét értelmezik, hibákat követnek el. Annak, ami lapos kinézetű vonalnak mutatkozik, valójában hegyláncnak kellene lennie.

Beosztás alatt azt értjük, hogy valamiből mennyi jut a függőleges tengely minden egyes centiméterére.

A beosztás elkészítésének módja a következő:

A beosztás minden statisztika esetében eltérő.

1. Határozza meg azt a legalacsonyabb értéket, amelyet egy bizonyos statisztika várhatóan elérhet. Ez nem mindig nulla.

2. Határozza meg azt a legmagasabb értéket, amelyet ez a statisztika a következő három hónapban feltehetően elér.

3. Vonja ki az 1-es pont értékét a 2-es pont értékéből.

4. A 3-as pont alapján határozza meg arányosan a függőleges beosztásokat.

A beosztása így egészen reális lesz, és mutatni fogja az emelkedéseket és eséseket.

Grafikonok beskálázása
Egy helytelen fokbeosztású grafikon nem mutatja pontosan a statisztika változásait, így csökkenti a grafikon hasznosságát.	Egy helyes fokbeosztású grafikon pontosan mutatja a statisztika változásait, és megkönnyíti annak a megállapítását, hogy melyik állapotot kell alkalmazni.

Íme egy helytelen példa:

Veszünk egy szervezetet, amely hetente 5000 dollár értéket ér el. A grafikonlap függőleges jeleit – ezekből 100 darab van – arányosan beosztjuk úgy, hogy mindegyik 1000 dollárt ábrázoljon. Ábrázoláskor ez alacsonyan lévő, meglehetősen lapos görbét fog mutatni, mindegy, hogyan alakul a szervezet bevétele, és így nem vonja magára a vezetők figyelmét, amikor emelkedik, illetve zuhan.

Ez a helyes módja a beosztás elkészítésének egy olyan szervezet összbevételére, amely hetente átlagosan 5000 dollárt ér el:

1. Átnézve az elmúlt 6 hónap grafikonjait, azt találjuk, hogy a görbe sohasem ment 2400 dollár alá. Így a 2000 dollárt vesszük a grafikonlap legalsó pontjának.

2. Úgy becsüljük, hogy ez a szervezet a következő 3 hónap során esetenként alighanem eléri a 12 000 dollárt, ezért ezt vesszük a grafikonlap legfelső pontjának.

3. Kivonjuk a 2000 dollárt a 12 000 dollárból, így 10 000 dollárt kapunk.

4. Vesszük a függőleges tengely 100 beosztását, és mindegyiket 100 dollárnak feleltetjük meg, kezdve a 2000 dollárral mint legalsó értékkel.

Azután osztásközönként 100 dollárral felrajzoljuk az összbevételt.

Ennek megfelelő lesz a kinézete, nagyon világosan fogja mutatni az eséseket és emelkedéseket, és így hasznára lesz a vezetőknek az értelmezésben.

Igyekezzen könnyen kiszámítható egységeket használni, mint például 5, 10, 25, 50, 100, és a beosztást magát tüntesse fel a grafikonon (1 osztásköz = 25).

A remény túl nagy szerephez juthat a grafikonon. A beosztást nem szükséges egyszerre egynél több grafikonra kiszámolni. Ha új grafikonlapot kezd, megint elölről számolja ki a beosztást, és ahogy a szervezet tevékenysége növekszik, a beosztást lapról lapra hozzáigazíthatja. Például 18 hónapot igényelt, hogy egy szervezet statisztikáit megötszörözzük (5-szörös bevétel stb.). Ehhez több grafikonlap kell; ne hagyja, hogy a beosztásnak a jelenlegi elvárás megjelenítésénél több szerepe legyen.

A vízszintes időskálán igyekezzen nem túllépni a 3 hónapot, mert azzal túlságosan besűrítheti; és túlzottan széthúzni se próbálja a skálát, nehogy a grafikon megint csak egy lapos vonalnak látsszon, és félrevezető legyen.

A jó grafikus ábrázolás lelke a megfelelő beosztás.